"

A truly religious person, if he follows the essence of the monotheistic idea, does not beg for anything, does not hope for anything from God; he does not love God as a child loves his father or mother; he has come to the humility to perceive his limitations, to the point of knowing that he knows nothing about God. For him, God is a symbol in which, at an earlier stage of man's development, he summed up everything he aspired to, the realm of the spiritual world, love, truth and fairness.

"Az igazán vallásos ember, ha a monoteisztikus eszme lényegét követi, nem könyörög semmiért, nem remél semmit Istentől; nem úgy szereti Istent, ahogy a gyerek szereti az apját vagy az anyját; eljutott ahhoz az alázathoz, hogy érzékeli korlátait, egészen addig a tudásig, hogy nem tud semmit Istenről. Isten az ő számára jelkép, amelyben az ember fejlődése egy korábbi szakaszában összegezte mindazt, amire törekedett, a szellemi világ, a szeretet, az igazság és a méltányosság birodalmát."