"

You have no idea what kind of paradise I would have created around you. The tomato was in my soul and I would have planted all its flowers here. Good. You didn't want to. After all, that wouldn't have changed things either. Everything would have remained as you wished and I would have left you alone. You would have treated me as if I were your good friend, you would have told me everything, we would have both been happy and smiled and looked cheerfully into each other's eyes. And that's how our lives would have passed. And if you had fallen in love with someone else - I wouldn't have cared about that either. You would have walked with him and laughed, and I would have haunted you with my eyes on the other side of the street...

"Nem is képzeled, milyen paradicsomot varázsoltam volna körüled. A paradicsom a lelkemben volt és én minden virágát ide ültettem volna. Jó. Nem szerettél volna. Hiszen ez sem változtatott volna a dolgon. Minden úgy maradt volna, ahogy kívántad és én nyugton hagytalak volna. Úgy bántál volna velem, mintha a jó barátod volnék, mindent elbeszéltél volna, mind a ketten örültünk és mosolyogtunk volna és vidáman néztünk volna egymás szemébe. És így múlott volna el életünk. Ha pedig másba szerettél volna bele - azzal sem törődtem volna. Vele sétáltál és nevetgéltél volna, én pedig az utca túlsó felén a szememmel kísértelek volna benneteket..."