"

The trouble with the second child (...) is that it usually causes disillusionment. The arrival of the first child is an adventure. It's scary and painful: the woman is sure she's going to die, and the husband is also sure you're going to die. Once it's all done, you end up with a crumb of eager flesh that screams its lungs out, and that's why it took two people to go through hell to create it! Of course, they are evaluated accordingly. Brand new, ours, amazing! And then - usually too soon - Ketteske appears, the whole circus starts all over again; this time it's not so scary, it's more boring. And here it is, yours, but it's not new, and because you paid so much for it, it's not nearly as amazing.

"A második gyerekkel az a baj (...), hogy általában kiábrándulást okoz. Az első gyermek eljövetele kaland. Ijesztő és fájdalmas: a nő biztos benne, hogy belehal, és a férj ugyancsak biztos benne, hogy te belehalsz. Miután mindez befejeződött, egy morzsányi lelkes hús birtokába jutsz, aki kiordítja a tüdejét, és ezért kellett két embernek megjárni a poklokat, amíg megteremtették! Természetesen ennek megfelelően értékelik. Vadonatúj, a mienk, csodálatos! És azután - általában túlságosan hamar - megjelenik Ketteske, az egész cirkusz kezdődik elölről; ez alkalommal nem annyira ijesztő, sokkal unalmasabb. És íme, itt van, a tied, de nem újdonság, és mivel oly drágán megfizettél érte, közel sem oly csodálatos."