"

I'm dangerous. I have always been (...). It has become my habit to run into danger. No, I wouldn't say it's a habit. It's more my passion. Like some kind of drug. To me, it's like the right little heroin pill for drug addicts that they have to swallow every now and then to make life colorful and bright, to make it worth living. That's okay. Either I die or I don't, and then we get a divorce. I never took drugs, I never needed them, danger was my drug. But he who lives as I do can bring danger and ruin to others.

"Én vagyok veszedelmes. Mindig is az voltam (...). Szokásommá vált belerohanni a veszélybe. Nem, nem is szokást mondanék. Inkább szenvedélyem. Akár valami kábítószer. Nekem ez olyan, mint a kábítószer rabjainak az a helyes kis heroingolyócska, amit időnként le kell nyelniük, hogy az élet színes és ragyogó legyen, hogy érdemes legyen leélni. Ez így van rendjén. Vagy belehalok, vagy nem, majd elválik. Kábítószert sosem szedtem, sosem volt rá szükségem, a veszély volt a kábítószerem. De aki úgy él, mint én, veszélyt és romlást hozhat másokra."