"

We are all capable of roughly judging what time of day we are, whether it's morning or noon, maybe late afternoon or already evening, you see, we don't have to think about it, we know without it, and for that we don't need measuring instruments, sundials or hourglasses , wristwatch or wall clock. But if you have to rush to a meeting, or catch the train, if you have to be at a specific place on time, then you have to think and come up with tools that can help you be punctual. I think our attitude towards life is similar. Sometimes we are happy, sometimes we are unhappy, we are angry about something or resent someone, we like something or someone, or even the other way around: we can't stand it.

"Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy úgy nagyjából megítéljük, milyen napszakban is vagyunk, hogy reggel van-e vagy dél, esetleg késő délután vagy már este, érted, nem kell gondolkodnunk rajta, anélkül is tudjuk, és ehhez nincs szükségünk mérőműszerekre, napórára vagy homokórára, karórára vagy faliórára. De ha megbeszélésre kell rohannod, vagy el kell érned a vonatot, ha pontos időre kell ott lenned bizonyos meghatározott helyen, akkor már gondolkodnod kell, és ki kell találnod azokat az eszközöket, amelyek a segítségedre lehetnek abban, hogy pontos légy. Azt hiszem, az élettel szembeni magatartásunk is ehhez hasonló. Hol boldogok vagyunk, hol meg boldogtalanok, haragszunk valamiért vagy neheztelünk valakire, tetszik nekünk valami vagy valaki, esetleg éppen fordítva: ki nem állhatjuk."