"

No one is cynical. To suffer without agony is the pastime of the saints. But only up to a certain point: sooner or later, these virgins will be stigmatized by their lasciviousness, and the generous will turn out to be stingy. If, on the other hand, they discover the actual cancer in themselves, their holy nature, then, like all sinners, they seek justification. Tintoretto is no saint; he knows that the whole town condemns his proceedings; if he insists on standing by them, he does so because he vindicates himself against the city.

"Senki sem cinikus. Gyötrelem nélkül gyötrődni a szentek mulatsága. De csak egy bizonyos pontig: ezeken a szüzeken előbb-utóbb stigmaként ütközik ki bujaságuk, a nagylelkűekről pedig kiderül, hogy fösvények. Ha viszont felfedezik magukban a tulajdonképpeni rákfenét, szent mivoltukat, akkor, mint minden bűnös, az igazolást hajszolják. Tintoretto nem szent; tudja, hogy az egész város elítéli eljárásait; ha mégis konokul kitart mellettük, azért teszi, mert önmagának ad igazat a várossal szemben."