"

How many recent graduates take demanding jobs at big companies, vowing to work so hard that by the time they're 35 they'll make enough money to retire and finally do what they really care about? Then, by the time they reach that age, they have huge mortgages, send their kids to school, live in a family home that requires at least two cars per family, and feel that life is not worth living without good wine and expensive foreign vacations. What should they do, go back and dig roots? No, they redouble their efforts and continue to robotize. One of the iron laws of history is that sooner or later luxury will become a basic need, which entails new obligations. Once people get used to a certain luxury, they take it for granted. They start counting on him. Eventually, they reach a point where they can no longer live without it.

"Hány friss diplomás vállal megterhelő munkát nagy cégeknél, fogadkozva, hogy olyan keményen fognak dolgozni, hogy 35 éves korukra elég pénzt keresnek a visszavonuláshoz, és végre azzal foglalkozhatnak, ami tényleg érdekli őket? Aztán mire elérik ezt a kort, óriási jelzáloghitelük van, iskolába kell járatniuk a gyerekeiket, családi házban laknak, amelyhez legalább két autó szükségeltetik családonként, és úgy érzik, nem érdemes élni jó borok és drága külföldi nyaralások nélkül. Mihez kezdjenek, menjenek vissza gyökereket ásni? Nem, megduplázzák az erőfeszítéseket, és robotolnak tovább. A történelem egyik vastörvénye, hogy a luxusból előbb-utóbb alapszükséglet lesz, ami új kötelezettségekkel jár. Ha az emberek egyszer hozzászoktak egy bizonyos luxushoz, attól kezdve magától értetődőnek tekintik azt. Elkezdenek számolni vele. Végül elérnek egy pontra, ahol már nem tudnak meglenni nélküle."