20

"How much difference is there between yes and no? How much distance is there between good and bad? What others fear, I must fear. Wildly, endlessly, all men are merry, as though feasting upon beef or sitting on the verandah in the spring sunshine. I alone remain uncommitted, Like an infant who has not yet smiled. I alone seem as mindless as one who has no home to return to. Everyone else has enough and more, Yet I alone seem to be left with nothing. What a fool's mind I have! How muddled I am! Most people seek brightness and clarity. I alone seek dullness and darkness. Most people are imaginative and observant. I alone am stifled and confused. I am as unmoved as the ocean, As ceaseless as the wind high in the sky. Everyone else has something to do; I alone am ignorant and dull. I alone am different from the rest in that I value taking sustenance from the Mother."

"Ha nem volna tanulás, nem volna bánat sem.* „Igen” és „jól van” egyre megy, vagy mégsem? Jó és rossz között a különbség óriás! Bizony tartani kell attól, amitől tart más! Ó mily zűrzavar! Nincs középpont… A sokaság úgy ragyog, mint ki ül Nagy Áldozati napot, vagy készülne vigalomra, felmenve a Tavasz toronyba… Csak én vagyok mozdulatlan, jósjelet sem látnak rajtam. Mint újszülött, de mosolytalan, sok bolyongástól megfáradtan, mint kinek nincs hova megtérnie. Az én szívem a bolond emberek szíve! Az emberek őriznek sok felesleget, míg „én” elvesztettem mindenemet. Ó mily zűrzavar! Magam vagyok a homály, míg a közönséges ember, ragyogásban áll. A többi ember egyre fürkész és kutat, csak én vagyok, ki egykedvűséget mutat… Hánykolódom, mint a tenger, mint ki nyugalmat sosem nyer. Minden ember talál foglalkozást, csak én vagyok ostoba és semmirevaló… Mert én az Ősanyából táplálkozást vallom, ami mindennél előbbre való."