"

All my writing is, so to speak, an internal assignment; they were all created as a result of fateful compulsion. What I wrote attacked me from within. I spoke to the spirit that moves me. I never expected that my writing would be so popular. They all represent a compensation for my contemporary world, and I had to say what no one wants to hear. That's why I felt myself, my situation, especially at first, so hopeless. I knew that people would react negatively because it is difficult to accept the compensation of the conscious world. Today I can say: my success is a real miracle, more than I ever expected. But the main thing I always thought was that I said what I had to say. I feel like I did my best. Of course, this could have been more and better, but not according to my ability.

"Minden írásom úgyszólván benső megbízatás; mind sorsszerű kényszer hatására jöttek létre. Amit írtam, belülről támadott rám. Szóhoz juttattam az engem mozgató szellemet. Soha nem számítottam arra, hogy írásaim nagy visszhangra lelnek. Kortársi világom kompenzációját képviselik mind, és ki kellett mondanom, amit senki sem akar hallani. Ezért éreztem magamat, helyzetemet, kivált eleinte, olyan reménytelennek. Tudtam, hogy az emberek elutasítóan reagálnak majd, mert nehéz dolog a tudatos világ kompenzációját elfogadni. Ma kijelenthetem: valóságos csoda a sikerem, több, mint amire valaha is számítottam. De a fő dolognak mindig azt tartottam, hogy kimondtam, amit ki kellett mondanom. Úgy érzem, megtettem, ami tőlem tellett. Ez persze lehetett volna több és jobb is, de nem az én képességem szerint."