"

One afternoon, in autumn, my father died. He died with strength, dignity and example. It was as if he had shown me how to die. - He died in my hands, and from that moment my fear of death changed; I'm not afraid like that anymore, and I'm not afraid of death, not of that unknown, horrible thing; rather, I only regret leaving life here, I demand the taste and smell of life on death; but the moment my father closed his eyes, I understood that death is neither bad nor good, it has no character.

"Egy délben, ősszel, meghalt apám. Erővel halt meg, méltósággal és példásan. Mintha megmutatta volna, hogyan kell meghalni. - Kezeim között halt meg, s ettől a pillanattól módosult halálfélelmem; nem félek már úgy, s nem a haláltól félek, nem attól az ismeretlentől, borzalmastól; inkább csak az életet sajnálom itt hagyni, az élet ízét és illatát követelem a halálon; de abban a pillanatban, mikor apám behunyta a szemeit, megértettem, hogy a halál nem rossz és nem jó, nincs semmiféle jellege."