"

Yes, I'm wrong. I am looking for what is new, what is still obscure, what may be important, what is still alive, what is more than what is given and known today. Yes, I am wandering, adventuring, or even scheming. I'm playing. I don't think I'm arrogant enough to think I've found the truth. And I'm not so anxious that I cling to it convulsively, clinging to the handle I hope is secure, which I once grabbed. And really: I don't want to get out of the jungle. From the jungle of life and a thousand possibilities. From the jungle full of secrets, surprises, discoverable truths. I don't want to get to that certain, very transparent "sandy, watery plain" too soon. Where there is no hope.

"Igen, tévelygek. Keresem azt, ami új, amit még homály fed, ami fontos lehet, ami még élő, ami több, mint a ma adott és ismert. Igen, tévelygek, kalandozom, vagy akár csellengek. Játszom. Nem hiszem, nem vagyok elég gőgös ahhoz, hogy azt higgyem, megtaláltam az igazságot. És nem szorongok annyira, hogy görcsösen belekapaszkodjam, belecsimpaszkodjam abba a biztosnak remélt fogantyúba, amelyet egyszer már megragadtam. És valóban: nem akarok a dzsungelből kijutni. Az élet és az ezerféle lehetőség dzsungeléből. A titkokkal, meglepetéssel, felfedezhető igazságokkal teli dzsungelből. Nem akarok túl hamar kijutni arra a bizonyos, nagyon is áttekinthető "homokos, vizes síkságra". Ahol már nincs remény."