"

Best regards, rain! Greetings, dots in the sky, signs of moving clouds... Don't even look at them adults, afraid of a drop of water, as they run away from you under the protection of their umbrella, under the roof of their house. (...) Dear drops, you fell only for us, whose skin still welcomes your barely perceptible touch... You are the permanence, the sensitive balance of always different and always the same, the present time, which only we dare in the first person singular to live through, dividing and extending the fleeting moment, as the sea divides itself again and again into crested waves.

"Mély tisztelettel üdvözöllek, eső! Köszöntelek, égi pöttyenések, vonuló felhők morzejelei... Ne is nézzétek őket felnőtteket, vízcsepptől félőket, ahogy futnak-menekülnek előletek ernyőjük oltalmába, házuk fedele alá. (...) Kedves csöppek, ti csak nekünk estek, akiknek még bőre örömmel fogadja alig észrevehető érintéseteket... Ti vagytok az állandóság, a mindig másnak és mindig ugyanannak érzékeny egyensúlya, a jelen idő, amit egyes szám első személyben csak mi merünk végigélni, felosztva és megnyújtva a tünékeny pillanatot, ahogy a tenger osztja meg magát újra meg újra felcsapódó tarajos hullámokba."