"Az első regény amit olvasunk: Robinson. Az első filozófia: Büchner. Robinson édes tej. Büchner édes méreg. E méregnek ugyanaz a hatása a lélekre, mint az első pipának a testre. Mert csak az éretlen elméjü emberek olvassák komolyan, akik még ellent-gondolni nem tudnak. Büchner kimondja, hogy nincs Isten, mert nem láthatjuk, s mert a Föld nem paradicsomkert. Az ő feje az a lámpás, amelylyel be lehet világitani a Végtelenség templomába. Az ő keze az az erő, amelylyel le lehet rántani az Istent a világmindenség közepéből. Mily együgyüség! Ha Büchner festőnek született volna, bizonyosan azt a képet festette volna meg, hogy az Istent az emberek rabláncon hurcolják a guillotin alá."