"Mikor ébred meg az Én? Mikor érzi meg az ember, hogy lélek? Csak érett korban. Csak egy belső világrendülésben. A rendülés hol lassan jön, mint a viharfelhő, hol hirtelen, mint a villámcsapás. Megráz. Aztán az egünk világosodik. A viharok, villámcsapások többnyire testi szerencsétlenségek: halálosnak érzett sebesülés, csonkulás, ragály, - testünknek mindazon veszedelmei, amelyek a meggondolásban fontra vetik a húst és kiáltják: - Hát ez vagy? Hús és csont vagy? És akkor a lélek megmozdul a belsőnkben: és szeme nyílik. - Nem."