"Ha bizonyosak lehetnénk januárius 1-én arról, hogy december 31-ikén meghalunk... Milyen más lenne a gondolkodásunk, munkánk, magunk viselete. Mennyi sok izgalmat ismernénk haszontalannak! Mennyi sok emberre néznénk több szeretettel! Milyen hálásak lennénk csak egy szép napos időért! Egy jó vacokért! Egy tányér ételért! Milyen érdeklődés nélkül olvasnánk a politikát, börzét és nyilttéri nyilatkozatokat. Milyen érdeklődés nélkül néznénk sok nyargalást, tülekedést, kiskalapácsot és nagykalapácsot, irígy nyálat és dühtajtékot, furkósbotot, rendjelet, rózsaszín levelet és selyemnyakkendőket. Pénzolvasást és telekkönyvi táblázásokat. S tovább is így. Dehát terminus ismerete kell erre."