"Az egyes ember története csakaz ami az emberiségé. Mihelyt az értelme megvilágosodik, akarata belekívánkozik a homályokba is. A bűn mindig esés. Istentől való eltávozás. De minden bűn mögött ott sántikál a szigorú arcú bünhődés. Előbb-utóbb eléri a bűnöst és megveri. A szenvedésből azonban egy mennyei virág fakad: a szeretet. Ez a virág magába szívja az emberi lelket, s hajlik. És az Isten végre is érte nyúl, s visszaemeli maga mellé a Világosságba."