"A lélek-tagadó. - Hiszen az bizonyos, hogy a test, ha megszűnt is élni, nem vesz el, csak változik, de a magunk-tudata, az én?... Válasz: - Hát ha a test annyira becses a mindenségnek, hogy egy molekulája se veszhet el, mért veszne el éppen az én, - az öröklés elmélete szerint a testnek időtlen idők során egyre finomodó lángja? Ha semmi se vesz el, csak formát vált, mért ne válthatna ez is formát? - vagyis másik testet. Merthiszen az én nem földi matéria tehát őmaga nem formálódhatik, csak épp hogy ruhát vált. Ha elképzelünk egy halhatatlan hajóskapitányt, megértjük, hogy a hajó elsülyedhet, de a kapitány mindig megmenekül s megint új hajót kormányoz. A lélek a testnek ura és kormányzója."