"

For me, trees have always been the most authentic teachers. I greatly appreciate the trees of forests and groves that live in tribal and family bonds. But I have even more respect for those who stand alone. They are like a lonely person. Not like hermits who retreat from the world out of weakness, but like spiritual giants who live in retreat, like Beethoven or Nietzsche. The world trembles at the tip of their branches, their roots rest in infinity; but they don't get involved, but fight with all their vitality for one thing: to complete themselves according to their own laws, to shape their image, to show what they are.

"Számomra a fák mindig is a leghitelesebb tanítómesterek voltak. Nagyra becsülöm az erdők és ligetek törzsi és családi kötelékben élő fáit. De még jobban tisztelem az egymagukban állókat. Olyanok, mint egy magányos ember. Nem mint a remeték, akik gyengeségből vonulnak el a világtól, hanem mint a visszavonultan élő szellemóriások, mint Beethoven vagy Nietzsche. Ágaik hegyén a világ rezdül, gyökereik a végtelenben nyugszanak; de nem vesznek bele, hanem minden életerejükkel egyetlen dologért küzdenek: azért, hogy saját törvényeik szerint kiteljesítsék önmagukat, kiformálják a maguk arculatát, hogy megmutassák valójukat."