"

He turned his face towards me. He smiled, his mouth opened to a narrow slit, his teeth glistened, and he fixed his wide-open eyes on me. (...) I will never forget how she then leaned towards me, how her face became expressive, how she was surprised by the softness, the tenderness and the illuminating silence, as if she had blossomed - I will never forget how her lips shone towards me, how the his eyes to mine, how he looked at me questioningly, earnestly, wide open and glittering, and how he then closed his eyelashes as if surrendering.

"Felém fordította az arcát. Mosolygott, a szája keskeny résre nyílt, megcsillant a fogsora, rám függesztette kerekre nyílt szemét. (...) Sosem fogom elfelejteni, hogyan hajolt aztán felém, hogyan lett kifejezővé az arca, hogyan lepte el a lágyság, a gyöngédség és a felfénylő csend, mintha kivirágzott volna - sosem felejtem el, hogyan csillant felém az ajka, hogyan közeledett a szeme az enyémhez, hogyan nézett rám kérdőn, komolyan, tágra nyíltan és csillogón, és hogyan hunyta le aztán a szempilláit, mintha megadná magát."