"

Empty space in time. The room, this lighted little chamber, is the same as before - and here is the only person he loves again, and somehow he is not the same anymore, he could hold her, he would only have to hold out his arm, but for him, and already forever out of reach.

"Az üres tér az időben. A szoba, ez a kivilágított kis kamra, ugyanolyan, mint azelőtt - és itt van megint az egyetlen ember is, akit szeret, és valami furcsa módon mégsem ugyanaz már ő sem, megfoghatná akár, csak a karját kellene kinyújtania, de számára mégis és már örökre elérhetetlen."