"

In the violent inner storm of the soul, the thought flutters as if it were a liquid. It tosses here and there, swells, and sometimes makes the dull murmur of the waves. Tide, high tide, crest of wave, eddying, staggering before the reef, hail and shower, flashes of lightning behind parting clouds, barren thrashing of the moor, wild but soon collapsing rushes, terrible and wasted efforts, ghostly rising shipwrecks, shadows and confusions and all , what the infinite knows, man also has.

"A lélek heves benső viharában a gondolat úgy csapkod, mintha folyadék lenne. Ide-oda hányódik, megdagad, s néha a hullámok tompa moraját hallatja. Apály, dagály, hullámhegy, örvénylés, a zátony előtt megtántorodás, dara és zápor, szétszakadó felhők mögött kicsapó villanások, a henye tajték meddő csapkodása, vad, de nyomban összeomló nekizúdulások, rettenetes és elpocsékolt erőfeszítések, kísértetiesen felderengő hajótörés, árnyak és összevisszaságok és minden, amit a végtelen tud, megvan az emberben is."