"

It's as if the manly muscles and heart have been cut out of us: we've become shy, low-spirited whiners. We fear the truth; we fear fate; we are afraid of death and we are afraid of each other. Our age does not produce great and perfect people. (...) Most people are insolvent, unable even to meet their own needs; his ambition is out of all proportion to his practical strength, and he is always giggling and begging day and night. Our household is demanding; we did not choose our arts, occupations, domesticity, religion, but society chose them for us. We are salon heroes. We are far away from the fierce battle of Fate, where strength is born.

"Mintha belőlünk kivágták volna a férfiúi izmokat és szívet: félénk, kishitű vinnyogók lettünk. Félünk az igazságtól; félünk a sorstól; félünk a haláltól és félünk egymástól. Korunk nem szül nagy és tökéletes embereket. (...) A legtöbb ember fizetésképtelen, még a maga szükségleteit sem tudja kielégíteni; nagyravágyása nincs semmiféle arányban gyakorlati erejével, és éjjel-nappal folyton csak kuncsorog és koldul. Háztartásunk kéregető; művészeteinket, foglalkozásainkat, háziasságainkat, vallásunkat nem mi választottuk, hanem a társadalom választotta azokat számunkra. Szalonhősök vagyunk. Messze elkerüljük a Sors ádáz tusáját, ahol az erő születik."