"

A person passes through our thought world, whom we meet, then who becomes our acquaintance, then our confidant, our lover. Hour by hour we take more possession of him, imperceptibly; we take possession of his features, his movements, his posture, his physical and mental state. He penetrates us, into our eyes and our hearts, with his voice, with all his articulations, with what he says and with what he thinks. We absorb and understand, we invent every nuance of his smile and words; in the end, it is as if everything is ours, we love so much, even unconsciously, everything that is him and everything that is from him.

"Egy olyan ember megy át a gondolatvilágunkban, akivel találkozunk, majd aki ismerősünk lesz, majd bizalmasunk, szerelmesünk. Óráról órára jobban birtokunkba vesszük őt, észrevétlenül; birtokunkba vesszük a vonásait, a mozdulatait, a tartását, testi valóját és lelki valóját. Belénk hatol, a szemünkbe és a szívünkbe, a hangjával, minden taglejtésével, azzal, amit mond, és azzal, amit gondol. Magunkba szívjuk és megértjük, mosolyának és szavának minden árnyalatát kitaláljuk; végül már mintha mindenestül a miénk lenne, annyira szeretünk, még öntudatlanul, mindent, ami ő, és mindent, ami tőle való."