"

Let me cry! fallen into the night in the endless desert. The camel rests, the horseman rests, the Armenian watches silently counting; and I, next to him, count the miles from here to Szulejka, taking the road-enhancing, annoying bends one after another. Let me cry! there is no shame in crying. The mourning man is good.

"Hadd sírjak! éjbe borulva a végtelen sivatagban. Pihen a teve, pihen a hajcsár, némán számolva virraszt az örmény; én meg, mellette, a mérföldeket számolom innen Szulejkáig, sorra veszem újra az útnövelő, bosszantó kanyarulatokat. Hadd sírjak! nem szégyen a sírás. A siró férfi jó."