"

Thank you, dear beautiful March! I can already feel your warm, violet-scented breath in the air. I can already see your green carpets spread out on the mounds. Here and there in the shadowy recesses are the abandoned rags of the departed winter king, but you already raise the sun to the sky, and your feet already walk on the earth. And the grass turns green at your feet and the violet blooms.

"Köszöntlek, kedves szép március! Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya."