"

It was a distant, bright, autumn morning on this day, when one feels as if one could shout across to the neighboring village - if one wanted to - but then why should one shout when one has nothing to say, and in the whispering of falling leaves among the stubble trees one is not in the mood to make a noise. to no one.

"Messze néző, ragyogó, őszi reggel volt ezen a napon, amikor úgy érzi az ember, akár átkiálthatna a szomszéd faluba - ha akarna -, de hát miért is kiabáljon, amikor nincs mit mondania, s a tarlott tőkék között a levélhullató suttogásban nincs is lármázó kedve senkinek."