"

We love when we melt, get soft. If instead of the ice-cold I, I, I, I, we hear first You, then You and I - and finally We. The depths of all people are sea-natured and loving. Above, however, he is frozen, trembling and afraid alone. From what? I say something strange: he is afraid of love. Like an iceberg from melting.

"Akkor szeretünk, ha elolvadunk, megpuhulunk. Ha a jéghideg én, én, én, én helyett megszólal bennünk először a Te, aztán a Te és Én - és végül a Mi. Minden ember mélyvalósága tenger természetű és szeret. Fönt azonban meg van fagyva, magányosan didereg és fél. Mitől? Fura dolgot mondok: a szeretettől fél. Mint jéghegy az olvadástól."