"

Just as the comedians put on an imperial or princely mask one minute, and the next they are servants or pitiful burden bearers, according to the prescribed role, so it is with the emperor. His public splendor dazzles me, but also, peering through the crack in the curtain, the pride of a very ordinary man; sometimes even more ordinary than his last subject.

"Ahogy a ko­médiások egyik percben császári vagy her­cegi maszkot öltenek, a másikban pedig már szolgák vagy szánandó teherhordók, az előírt szerep szerint, a császárral is éppen így áll a dolog. Nyilvános pompája elkáp­ráztat, de a függöny hasadékán át figyelve, igen közönséges ember őkelme is; néha még közönségesebb, mint legutolsó alattvalója."