"

All that is beautiful, in whatever way it is, is beautiful in itself, complete in itself: the non-creative part of praise. Praise will make nothing worse or better. This also applies to things that are called beautiful in everyday life: materials, works of art. What is truly beautiful, does it need anything else? As little as law, justice, goodwill, or shame. Which one is beautiful because it is praised, or which one is harmed if it is denigrated? Will the emerald become more vile than it was if it is not praised? Or the gold, the ivory, the crimson, the sword, the flower, or the tender wood?

"Mindaz, ami szép, bármi módon is az, önmagában szép, önmagában teljes: a dicséret nem alkotó része. A dicsérettől semmi nem lesz sem silányabb, sem jobb. Mindez vonatkozik a mindennapi életben szépnek mondott dolgokra is: anyagokra, műalkotásokra. Hát ami valóban szép, ugyan rászorul-e még valamire? Éppoly kevéssé, mint a törvény, az igazság, a jóakarat vagy a szemérem. Vajon melyikük azért szép, mert dicsérik, vagy melyiknek árt, ha ócsárolják? Vajon a smaragd hitványabb lesz-e, mint volt, ha nem dicsérik? Vagy az arany, az elefántcsont, a bíbor, a kard, a virág, vagy a zsenge fa?"