"

Where did the dream of my days go? (...) That other dream, the living room, which accompanied me through the street and salon, workshop and crowd, is the real one, that dawning and conscious dream, on the bus, while changing tickets or under the trees, on a garden path, that dizziness , when I went from one room to another, the realization without purpose, object or image that I live, between two nothings, this stubborn dream about life: where did it go?

"Hová tűnt az álom nappalaimból? (...) Az a másik álom, a nappali, mely végigkísért utcán és szalonon, műhelyen és tömegen, az igazi, az a derengő és eszmélő álom, az autóbuszon, jegyváltás közben vagy a fák alatt, egy kerti úton, az a szédülés, mikor átmentem egyik szobából a másikba, az a cél, tárgy és kép nélkül való eszmélés, hogy élek, két semmi között, ez a makacs álom az életről: hová tűnt?"