"

I think of Timár, I think of him with love. Something with warm friendship and a good feeling. He was the first person I trusted. One day he saw me, rudely addressed me, and it was as if something had happened to me. I have to think that this is the greatest, the rarest thing that can happen to a person: to feel trust in someone like this, without any reason. People live, one person next to another. Like the blind.

"Timárra gondolok, szeretettel gondolok reá. Valami meleg barátsággal, jó érzéssel. Ő volt az első ember, akihez én bizalommal voltam. Egy napon meglátott, szemtelenül megszólított, s mintha történt volna valami velem. Arra kell gondolnom, hogy ez a legnagyobb, a legritkább dolog, ami egy emberrel történhet: hogy így, minden ok nélkül, bizalmat érez valaki iránt. Az ember él, egyik ember a másik mellett. Mint a vakok."