"

It is clear that one either loves or is loved: this alternating current has been organized by nature with relentless consistency. The most perfect and most fortunate form of harmony is when one tolerates being loved by the other without much rebellion. After all, nature is kind: it is true that it never allows us to be loved by the one we hope for, but it gives us a way to love unlimitedly even the one who does not love us.

"Nyilvánvaló, hogy vagy szeret az ember, vagy szeretik: ezt a váltóáramot a természet kérlelhetetlen következetességgel szervezte meg. Az összhang legtökéletesebb és legszerencsésebb formája, mikor az egyik különösebb lázadozás nélkül tűri, hogy a másik szeresse. A természet végül is kegyes: igaz, soha nem adja meg, hogy az szeressen, akitől ezt reméljük, de módot ad arra, hogy korlátlanul szeressük azt is, aki bennünket nem szeret."