"

Many Orthodox speak as if it is the job of the skeptic to refute emerging dogmas, not the job of the dogmatist to justify them. This is, of course, a mistake. If I were to claim that somewhere between Mars and Earth there was a porcelain teapot orbiting the Sun in an elliptical orbit, no one would be able to disprove my claim, especially if I were to add that it was a tiny teapot that could be seen with the most powerful telescope on Earth. is not visible either. If, on the other hand, I were to say that since my statement cannot be refuted, it is intolerable arrogance on the part of humanity, if they doubt it, then everyone could rightly say that I am talking nonsense. However, if the existence of this teapot were claimed by ancient books, proclaimed as a holy truth on Sundays and drilled into the minds of children in schools, then doubting this would be a sign of abnormality, which psychiatrists in an enlightened age, and earlier the Inquisition, are notable for.

"Sok ortodox úgy beszél, mintha a szkeptikusok dolga volna a felmerülő dogmák megcáfolása, nem pedig a dogmatikusoké azokat igazolni. Ez természetesen tévedés. Ha azt találnám állítani, hogy valahol a Mars és a Föld között egy porcelán teáskanna kering elliptikus pályán a Nap körül, senki nem tudná cáfolni az állításomat, különösen, ha még azt is hozzátenném, hogy olyan apró teáskannáról van szó, amely a legerősebb földi teleszkóppal sem látható. Ha viszont még azt is mondanám, hogy miután az állításomat nem tudják cáfolni, tűrhetetlen nagyképűség az emberiség részéről, ha kételkednek benne, akkor mindenki jogosan mondhatná, hogy bolondságot beszélek. Ha azonban e teáskanna létezését ősi könyvek állítanák, vasárnaponként szent igazságként hirdetnék és iskolákban sulykolnák a gyerekek fejébe, akkor ebben kételkedni az abnormitás jele volna, amely egy felvilágosult korban a pszichiáterek, korábban pedig az inkvizíció figyelmére méltó."