"

That man is the result of causes which do not in the least care for the end to which they lead him; that its origin, its growth, its hopes and fears, its love and faith, are nothing but the process of a fortuitous combination of atoms; that neither passion, nor heroism, nor intensity of thought and feeling can save the individual life beyond the grave; that all the labors of the ages, all the devotions, all the inspirations, all the brilliance of human genius brighter than the sun, are doomed to be extinguished in the crushing death of the solar system, and the temple of Man's creation to find its grave among the ruins of a ruined Universe—all these things, if they are not entirely beyond dispute, but they are so close to the truth that no philosophy can hope to be accepted if it rejects them.

"Hogy az ember olyan okok eredménye, amelyek a legkevésbé sem törődnek a céllal, amelyhez viszik őt; hogy eredete, növekedése, reményei és félelmei, szeretete és hite semmi más, mint atomok véletlen együttesének folyománya; hogy sem a szenvedély, sem a hősiesség, sem a gondolat és érzés intenzitása nem mentheti át az egyéni életet a síron túlra; hogy a korok minden munkája, minden odaadás, minden ihlet, az emberi géniusz minden, Napnál csillogóbb ragyogása arra van ítélve, hogy kialudjék a Naprendszer roppant halálában, és az Ember alkotásának temploma sírját lelje egy romokban heverő Univerzum törmelékei között - mindezek a dolgok, ha nem is teljesen vitán felüliek, de annyira közel állnak az igazsághoz, hogy semmilyen filozófia sem remélhet elfogadást, ha elveti őket."