"

She sat silently beside me; lights and shadows cast on his face through the window. Sometimes I looked at him and remembered the first night I met him. Her face was more serious now, a little stranger than just now, but very beautiful - yes, that was the face that grabbed me then and hasn't let go since. It hinted at some quiet secret.

"A lány némán ült mellettem; az ablakon keresztül fények és árnyak vetültek az arcára. Olykor ránéztem, és újra eszembe jutott az első este, amikor megismertem. Az arca most komolyabb volt, egy kissé idegenebb, mint az imént, de nagyon szép - igen, ez volt az az arc, amely akkor megragadott, és azóta sem eresztett el. Valami nyugalmas titkot sejtetett."