"

I hid my mind in my fist; since then, I walk happily, with my head held high, I just hang my hand tiredly, the weight of my mind pulls it down. You see, this small case of hard skin, interwoven with veins, furrowed with wrinkles, swelling veins, and closed with five fingers, is now the case of my mind; but it's good that I could escape here, where no one suspects! And having two hands is an invaluable advantage. I can ask anyone: in which hand is my mind; he won't figure it out, because if I clasp my hands, hip-hop, I've already slipped my mind from one grip to the other.

"Markomba rejtettem az eszem; azóta boldogan, emelt fővel járok, csak a kezemet lógatom fáradtan, az eszem súlya lehúzza. Látod, ez a kicsiny, kemény bőrű, erekkel átszőtt, ráncok barázdálta, duzzadó erezetű, öt ujjal zárható tok most az eszem tokja; de jó, hogy ide menekíthettem, ahol senki se gyanítja! És felbecsülhetetlen előny, hogy két kezem is van. Bárkitől megkérdezhetem: melyik kezemben van az eszem; nem fogja kitalálni, mert ha összekulcsolom a kezem, hipp-hopp, máris átcsúsztattam az eszemet egyik markomból a másikba."