"

Friendship is perfectly free from what attachment is not: the need to be needed. We're almost sorry that loan, gift or childcare took place - so, for God's sake, let's forget about it and get back to what's really important between us! Even gratitude does not strengthen friendship. The clichéd "does nothing" expresses our true feelings here. It's not the perfect friend who helps when absolutely necessary (because that's natural), but the one who returns to the usual routine after helping.

"A barátság tökéletesen szabad attól, amitől a ragaszkodás nem: az igénytől, hogy szükség legyen rá. Szinte sajnáljuk, hogy sor került arra a kölcsönre, ajándékra vagy gyerekvigyázásra - úgyhogy, az Isten szerelmére, felejtsük el végre, és térjünk vissza mindahhoz, ami igazán fontos köztünk! Még a hála sem erősíti a barátságot. A közhelyszerű "nem tesz semmit" itt valódi érzéseinket fejezi ki. Nem az a tökéletes barát, aki végszükség esetén segít (hiszen ez természetes), hanem az, aki a segítségnyújtás után a megszokott kerékvágásba tér vissza."