"

I fight; Nobody knows; some guess it is inevitable; but no one knows. I do my daily duties, I'm a little distracted, that's for sure, but not a lot. Of course, everyone fights, but my fight is more real than others, most of them fight like sleepwalkers, as we chase dream ghosts, but I have stepped out of line and I fight with all the strength at my disposal, judiciously and carefully. Why did I stand out from the otherwise noisy, but from this point of view, frighteningly quiet crowd? Why did I attract attention? Why have I now become the number one target in the eyes of the enemy? I do not know. I felt that any other kind of life did not deserve the name of life.

"Harcolok; nem tudja senki; egyesek sejtik, ez elkerülhetetlen; de senki nem tudja. Napi kötelességeimet teljesítem, egy kicsit szórakozott vagyok, ez kétségtelen, de nem nagyon. Persze mindenki harcol, de az én küzdelmem valóságosabb, mint másoké, a legtöbben mintegy alvajáróként küzdenek, ahogy álombeli kísérteteket hessegetünk, én azonban kiléptem a sorból, és valamennyi rendelkezésemre álló erőt megfontoltan és gondosan kihasználva harcolok. Miért váltam ki az amúgy lármás, ám ebből a szempontból ijesztően csendes tömegből? Miért vontam magamra a figyelmet? Miért lettem mára első számú célponttá az ellenség szemében? Nem tudom. Úgy éreztem, másfajta élet nem érdemli meg az élet nevet."